Forrás: www.beol.hu
„Békeidőben” az emberek veszélyérzete is szunnyad, drámai pillanatokban azután könnyen elvesztik a fejüket. A bajban a pontos tájékoztatás aranyat ér: fontos, hogy az emberek mielőbb tisztában legyenek vele, mi történt, s főképp, hogy mit kell tenniük abban a helyzetben.
Aki átélte, soha nem feledi el a június 18-i Mezőhegyesi jégvihart, de azok sem, akik a vihar után a romokat látták. Több helyen leszakadt a villanyvezeték, emiatt a város nagy részén még másnap sem volt áram, minden technika nyújtotta kommunikációs lehetőség megszűnt. A vezetékes telefonok nem működtek, és csodaszámba ment, ha valamelyik mobiltelefon elcsípte a térerőt. Nem volt internet, sem televízió. A hírek helyben, szájról szájra terjedtek.
A vihar másnapján pedig a rendőrség sietett az önkormányzat segítségére, rendőrautó járta be a jég-pusztította területeket, s hangosbemondón olvasták be a szöveget, mi a teendő, hol jelenthetik be a károkat, hol kérhetik a segítséget az ablakok, a tetők lefóliázásához. A modern technika világában ez volt akkor az egyetlen módja, hogy mindenkihez eljusson az információ.
Nem véletlen, hogy a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kiemelten kezeli a tájékoztatással összefüggő feladatait. Egy-egy helyzetben az embereknek pontosan tudni kell, hogy mi történt, annak mik a következményei és mik a teendők.
Békeidőben azonban az emberek veszélyérzete is szunnyad. A katasztrófavédelem arra törekszik, legyenek általános ismereteink arról, hogy a környezetükben milyen veszélyek fordulhatnak elő, és tudnunk kell azt is, miképp enyhítjük a károkat.
Nagyné Paulik Krisztina, megyei katasztrófavédelmi sajtóreferens elmondta, kitüntetett figyelmet kap a lakosok előzetes felkészítése. Az általuk szervezett bemutatóknak, illetve versenyeknek a települési rendezvények, iskolai programok az igazi terepei.
Veszély-, illetve katasztrófahelyzetekben pedig a gyorsaság érdekében az előre — többek között árvízre, téli időjárásra, veszélyes anyagra, hőségre — kidolgozott lakosságtájékoztatókhoz nyúlnak. Ezek világos, jól követhető utasításokat tartalmaznak.
Békés megyében legutóbb 2006 tavaszán hirdetett ki árvízi veszélyhelyzetet a kormány, amely a Hármas-Körös partvonala által érintett településekre — Békésszentandrásra, Szarvasra, Gyomaendrődre, Csárdaszállásra, Körösladányra, Köröstarcsára — terjedt ki. Az elmúlt évek bővelkedtek még izgalmas történésekben, veszélyes anyagot szállító járművek balesete, belvíz, vihar, hőség és jelentős tűzesetek teremtettek veszélyes helyzetet.
Baj esetén a lakosság gyors értesítését természetesen a kistelepüléseken is meg tudják oldani. Az alig több mint 700 lelket számláló Kardoson például — ahogyan azt Brlás János polgármestertől megtudtuk — háromféle módon is hírül adhatják, ha nagy baj van. A polgármesteri hivatal műhelyében ott lapul egy régi, de még üzemképes, kézzel tekerhető sziréna. Van a faluban egy harang is, igaz, magántulajdonban lévő telken, de erre a célra bármikor használható. Emellett a község ötfős védelmi bizottságának tagjai éjjel-nappal elérhetők, s ha kell, ők riasztják a lakosságot.
A drámai pillanatokban a szeretteiket és magukat mentik az emberek. Lám, Kolontáron volt, aki a pénztárcáját sem tudta felkapni a konyhaasztalról, egy fillér és egy váltás ruha nélkül maradt. Ha azonban jut idő átgondolni a helyzetet, bizonyos tudnivalóknak nagy hasznát vehetjük.
A katasztrófavédelmi igazgatóság honlapján pontos leírását találjuk annak, mi a teendő például kimenekítéskor, elzárkózáskor vagy kitelepítéskor. Ha például a lakosságnak el kell hagynia a lakóhelyét, fontos, hogy ismerjék a túlélőcsomag összeállításának szabályait.
Ne maradjanak otthon a személyi okmányok, a legfontosabb értéktárgyak, a készpénz és az értékpapírok. Vigyünk magunkkal két-három napra elegendő élelmiszert, legalább egy liter ivóvizet, váltás fehérneműt, megfelelő ruhát és lábbelit, tisztálkodási, önsegélynyújtó eszközöket és a legfontosabb gyógyszereket, takarót vagy hálózsákot.
Követelmény, hogy a kitelepülők személyenként minél kisebb térfogatú és könnyen szállítható személyi csomagot állítsanak össze, amely csak a legszükségesebbeket tartalmazhatja. A csomag súlya, helyigénye másképp nyom a latban, ha gyalog, gépkocsival, vagy erre a célra biztosított szállítójárművel kell elhagyni a lakóhelyet. Utóbbi esetben a személyes csomag nem haladhatja meg a 20 kilót.
A személyi csomagokat ajánlatos bőröndben, kézitáskában vagy egyszerű zsákból készült háti- vagy kézicsomagban elhelyezni a név, cím feltüntetésével.
Távozáskor a lakásban kapcsoljuk ki az áramot, zárjuk el a víz-, és a gázvezetékeket, oltsuk el a kályhákban égő tüzeket és zárjuk be az ablakokat, ajtókat.
A háborút megélt nemzedék még élénken emlékszik a közelgő légitámadást jelző szirénák hátborzongató hangjára. Ilyenkor, aki csak tehette, a légópincékbe vagy a házilag kialakított bunkerbe menekült a bombázások elől.
Talán nem mindenki tudja, hogy városaink, falvaink többségében ma is vannak vészjelző szirénák, melyeket általában magas vasoszlopokon láthatunk. A megyében összesen 181 motoros sziréna található. Ezek segítségével légi-, illetve katasztrófariadó rendelhető el. A kétféle jelzés jelentősen különbözik egymástól. Légiriadónál háromszor egymás után 30 másodpercig, váltakozó hangmagasságban szólal meg a sziréna, a jelzések között 30 másodperces szünetekkel. Katasztrófariadónál 120 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú folyamatos szirénahang hallható.
A riadó feloldására szintén másfajta jelzést használnak, ilyenkor egyenletes hangmagasságban 30 másodpercen át szól a sziréna, amelyre ugyanennyi szünet, majd még egy 30 másodperces ismétlés jön.
Ilyen hangokat szerencsére évtizedek óta nem hallhattunk, de aki jól fülel, s a szirénák közelében lakik, az meghallhatja az évente egyszeri, mindössze 6 másodpercig tartó, felfutó hangjelzésű, de csökkentett hangadású, úgynevezett morgatópróbákat. Ezek a próbák a működőképességének ellenőrzésére szolgálnak, s azért csak halkan és rövid ideig végzik, hogy ne keltsenek pánikot a lakosság körében.